Szerinted mit csinál egy ingatlanértékesítő?
Amikor valaki meghallja azt a szót: ingatlanértékesítő, általában három dolog jut eszébe:

Csorba Dániel (általam igen nagyra tartott) ingatlanszakértő úgy fogalmazott a Tik-Tok videójában: az új 3 %-os Otthon Start hitelmodell "több embernek árthat, mint használ". Ezzel nem csupán a konstrukció rövid távú kockázataira hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy történelmi leképezések alapján érdemes óvatosnak lenni.
Az alábbiakban három síkon vizsgálom a témát:
Mi derül ki Csorba Dániel kritikáiból — mik a legfőbb veszélyek?
Milyen piaci dinamikákat válthat ki a mostani konstrukció?
Milyen tanulságokat hordoz számunkra az 1980-as évtizedek 3 %-os lakáshitele, és a rendszerváltás kori válságok?
Eszerint a konstrukció mögött nem csupán támogatás áll, hanem olyan indirekt hatások is, amelyek hosszú távon gyengíthetik a célcsoport helyzetét. A fő aggályok:
Ingatlanár-felfelé tolása
Amint olcsó hitel hozzáférhetővé válik, megnő a kereslet különösen az első lakás iránt. Ez pedig adott lokációban ("belépő" lakások piaca) a kínálat szűkös volta miatt árrobbanáshoz vezethet. A kedvezményes finanszírozás már nem csak kamat-előny, hanem áremelési erőként is hat.
Sérülékeny önerő / negatív saját tőke
Az alacsony önerő lehetősége – amely vonzó eszköz a programban – ugyanakkor megnöveli annak esélyét, hogy ha az ingatlan ára stagnál vagy csökken, az adós "tartozás fölé kerüljön". A saját tőke elvesztése nem csupán elméleti probléma — adósságrendezésnél, eladásnál komoly hátrány lehet.
Költségvetési és fenntarthatósági terhek
A 3 %-os felső kamatszint mögött valójában állami "kamattámogatás" áll — a különbözetet az állami költségvetésnek kell(ene) vállalnia. Ez hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel: növekvő hitelállomány esetén a támogatás terhei az államháztartásra nézve nyomasztóvá válhatnak.
Szabályozási kockázatok, jogi visszahatások
A konstrukció jövője, feltételei nem garantáltak év-évre; ha a gazdasági környezet változik, a kormányzat kényszerhelyzetben lehet – ami visszamenőleges szabálymódosításokat is magában hord. Emlékeztetőül: korábban is volt példa arra, hogy a kedvezmények egy részét visszamenőlegesen átalakították.
Összességében Csorba Dániel álláspontja: nem az a kérdés, hogy "segít-e" ez a konstrukció, hanem az, hogy kinek és milyen körülmények között segít – és azokat a helyzeteket is feltárja, ahol kockázatos lehet.
Az új konstrukció nem egy elszigetelt pénzügyi termék – beépül a lakáspiac, az építőipari ciklusok és a banki hitelezés dinamikájába. Íme néhány lehetséges, vagy már részben megfigyelhető hatás:
Ha a támogatott hitellel vissza lehet élni – azaz sokan igényelnek –, a korábbi készlet (különösen az alacsony-közepes árszegmens) gyorsan "elfogy". A kereslet hamar túllépheti a kínálatot, ami új építések felé tereli a fejlesztőket – de az építőipar korlátai (munkaerőhiány, alapanyagárak, engedélyeztetés) visszafoghatják a kínálat bővülését.
Az olcsó hitel elsődlegesen az alsó-középszintű lakások piacát célozza, de ha itt felfelé tolódik az ár, akkor a középkategóriás és magasabb árszegmensek is "kényszerből" alkalmazkodnak. Ez a "spillover"-hatás gyakran megfigyelhető: az új árdomén hatása ráterjed a használt lakások piacára is.
Az intézményrendszerben kialakulhat az a paradox helyzet, hogy a piaci hitelek – egyébként magasabb kockázati felárral – kevésbé versenyképesek lesznek az "államilag támogatott" konstrukcióval szemben. Ez a hitelpiaci verseny torzulását okozhatja: a piaci konstrukciók veszítenek ügyfeleket, kevésbé lesz népszerű alternatíva.
Minél nagyobb lesz az állomány a támogatott hitelekből, annál nagyobb terhet ró a költségvetés. A jövőbeli kormányzatok (különösen ha pénzügyi szorításba kerülnek) megpróbálhatják visszavágni vagy átalakítani a konstrukciót – ez visszamenőlegesen súlyos hatásokkal járhat az adósokra nézve.
Amennyiben a konstrukció vonzóvá teszi a hitelfelvételt olyan személyek számára is, akik amúgy nem biztosan hitelezhetők (instabil jövedelem, munkahely, kilátások), nőhet a nem törlesztő hitelek aránya — kis, de nem elhanyagolható kockázatként.
Egyes vélemények már most azt vetik fel, hogy az állami ösztönzés "árrobbanást okoz" (például Mérce elemzése szerint). Mérce Surányi György korábbi MNB-elnök figyelmeztetései is azt sugallják, hogy a költségvetési fedezet lazán kezelése "féktelen" kiadásokat eredményezhet. hvg.hu
Ahhoz, hogy jól értelmezzük a jelen kockázatait, érdemes visszatekinteni arra az időszakra, amikor Magyarországon már létezett alacsony, rögzített kamatozású lakáshitel konstrukció – és az milyen következményekhez vezetett.
A Kádár-korszak utolsó szakaszában államilag támogatott lakáshitelek léteztek, amelyek fix, 3 % körüli kamattal működtek, akár 20–35 éves futamidővel. hvg.hu+1
Ezek a hitelek reálkamat tekintetében általában negatív reálhozamot eredményeztek, hiszen az infláció magasabb volt, mint a kamatláb – azaz a tartozás "elöregedett" az adós számára. hvg.hu+1
Ugyanakkor az állam hatalmas "kamattámogatást" vállalt az OTP-n keresztül – egy olyan rendszerben, ahol a lakossági hitelállomány zöme lakáshitel volt, és a költségvetés ennek nagyrészét viselte. hvg.hu
Amikor az infláció tovább emelkedett és a költségvetési hiány kiderült, a rendszer fenntarthatatlanná vált. A konstrukciót visszavonták vagy átalakították, és az adósokra visszamenőleges terheket róttak (például dönteni kellett: magasabb kamat, vagy részleges elengedés) Kiszámoló+1
Surányi György korábban kijelentette, hogy a Kádár-korszak végén ilyen 3 %-os konstrukció működött, de a nagy infláció és költségvetési nyomás idővel "beletalált" a rendszerbe.
Kiszámoló blog is rámutat: a "nagy hibája" a kádári 3 %-os hitelnek az volt, hogy nem volt valós korlát (pl. nem volt rugalmas kamatszabály), így amikor rendszerváltás felé sodródott a gazdaság, a hitelrendszer "összeomlott" a visszamenő szabályváltoztatásokkal.
A rendszerváltás körüli gazdasági átalakulás idején a lakáshitelrendszer súlyos válságba került. A hitelintézetek nem igazodtak gyorsan, és sok hitel (lakáscélú) gyakorlatilag "eltűnt" a lakossági finanszírozásból. EPA
Hegedüs–Várhegyi szerint a lakásfinanszírozás válságos terület lett, hiszen a lakásberuházások finanszírozási forrásaiban a hitelek súlya lecsökkent, a háztartások inkább megtakarításokból finanszírozták (vagy nem is építkeztek).
Továbbá, az állami támogatások, kedvezmények rendszere drámai módon átalakult, sok programot leépítettek, és visszamenőleges korrekciókat alkalmaztak — olyan intézkedéseket is, amelyek komoly arányban érintették a már adósokat.
Az átmenet során a lakáspiac erősen polarizálódott: egyes szereplők, akik kedvező helyzetben voltak (pl. már meglévő ingatlannal rendelkeztek), sokkal könnyebben alkalmazkodtak, míg az új belépők kiszorultak, vagy csak kiszámíthatatlan feltételek mellett juthattak lakáshoz.
Az egyik kulcskérdés: mennyire lehet "visszamenőleg" beavatkozni egy hitelezési rendszerbe anélkül, hogy az visszahúzós hatást generálna?
Amikor ma arról beszélünk, hogy "3 % lakáshitel, támogató konstrukció", nem csupán a jelen gazdasági környezetet kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a történelem sokszor visszatér — nem sokszor szó szerint, de struktúrák és mechanizmusok révén.
Az alábbi tanulságok különösen relevánsak:
Ha most adnám a sommát: az Otthon Start hitel valóban lehet nagy lökés az első lakáshoz jutásban, de nem puszta "jó tett", hanem olyan pénzügyi és piaci mechanizmus, amelyet strukturáltan, óvatosan kell felépíteni és menedzselni — hogy ne váljon a kedvezménycsomag generációs teherré.
K: A 3% kamat mindenkinél garantált?
V: A konstrukció felső korlátja lehet 3%, de a banki díjak, THM és egyedi feltételek eltérhetnek.
K: Tényleg felhajtja az árakat?
V: Sok szegmensben igen: a támogatott kereslet rövid távon árnövelő lehet, különösen a belépő szintű lakásoknál.
K: Kevés önerővel is belevághatok?
V: Lehet, de nő a negatív saját tőke kockázata. Törekedj magasabb önerőre és tartalékra.
K: Mi a legnagyobb rejtett költség?
V: A díjak összhatása: értékbecslés, közjegyző, folyósítás, elő-/végtörlesztés, esetleges hitelbiztosítás.
K: Mi van, ha később változik a szabályozás?
V: Szabályozási kockázat mindig van; ezért fontos a szerződéses feltételek alapos áttekintése.
Az Otthon Start hitel valós segítség lehet első lakás vásárlásakor, de nem "ingyenebéd". Aki a kockázatokat tudatosan kezeli, és a lokációt, ingatlanminőséget, pénzügyi tartalékot jól választja meg, az valódi előnyt kovácsolhat belőle. Aki viszont az alacsony kamat miatt túl nagyot lép, könnyen sérülékennyé válhat.
Kérj független, személyre szabott konzultációt: segítek megvizsgálni, hogy a te helyzetedben az Otthon Start hitel valóban előnyös‑e.
Amikor valaki meghallja azt a szót: ingatlanértékesítő, általában három dolog jut eszébe:
Egy hirdetés önmagában nem ad el ingatlant. A sikerhez célzott stratégia, professzionális fotók, pontos árpozíció és erős kommunikáció kell. Kérj kötetlen konzultációt, és mutatom, hogyan lesz a hirdetésből valódi eladás.
Sok tulajdonos indul neki az ingatlaneladásnak egyedül. Érthető: az internet tele van hirdetési portálokkal, a fotózás ma már bárkinek elérhető, és elsőre úgy tűnik, hogy "ennyi az egész".
Aztán telnek a hetek, hónapok, és a telefon még mindig nem csörög – vagy ha igen, akkor többnyire csak kíváncsiskodók, nem komoly érdeklődők jelentkeznek.