Ez a rendszer egyértelműen társadalompolitikai célokat szolgált: minél több család saját otthonhoz jusson, akár panelben, akár családi házban.

Miért volt előnyös?

• Olcsó hitel: a 3%-os kamat a 10% körüli infláció mellett valójában "negatív reálkamat" volt.

• Lakásépítési hullám: a '70–'80-as években ugrásszerűen nőtt a lakástulajdon aránya.

• Biztonságérzet: a lakosság számára kiszámítható, tervezhető konstrukciót jelentett.

A megszűnés gazdasági következményei

A rendszerváltás után:

• Az állam nem tudta tovább finanszírozni a mesterségesen alacsony kamatokat.

• Megjelentek a piaci hitelek, 20–30%-os kamatszinttel.

• A lakosság sokkolódott: hirtelen elérhetetlenné vált a lakásvásárlás.

• A lakáspiac összezsugorodott, az építkezések száma drasztikusan visszaesett.

• Akik korábban 3%-os hitellel építkeztek, óriási előnybe kerültek az új generációhoz képest.

Ez a hatás máig érződik: a magyar lakáspiac egyik örök problémája a megfizethetőség.

Párhuzam a mai Otthon Start 3%-kal

• Hasonlóság: államilag támogatott, fix kamatozású, családok otthonteremtését szolgálja.

• Különbség: ma a bankrendszer piaci alapon működik, az állam csak "betámogatja" a kamatokat.

• Kockázat: fennáll a veszélye, hogy gazdasági vagy politikai változásokkal a program megszűnik.

Politikai dimenzió – választások előtt

2026 tavaszán országgyűlési választás lesz Magyarországon. A lakáspolitika hagyományosan a kampány egyik fontos eszköze:

• A kormányzat igyekszik támogatásokkal segíteni a családokat.

• A lakáshitel-programok ezért politikai kitettséggel bírnak.

• Könnyen előfordulhat, hogy a választásokig fennmaradnak, sőt bővülnek ezek a lehetőségek – de az új ciklus elején, ha a költségvetés túlterhelt, bármely kormány kénytelen lehet szűkíteni vagy megszüntetni a támogatást.

Forgatókönyv: mi lesz, ha megszűnik?

Ha a választások után a megalakuló kormány – legyen bármelyik politikai oldal – a költségvetési hiány miatt nem tartja fenn a 3%-os Otthon Start hitelt, akkor:

1. Megdrágul a hitelfelvétel: a piaci kamatok sokkal magasabbak, ez azonnal csökkenti a lakáskeresletet.

2. Visszaeshet a lakáspiac: kevesebb vásárló, lassuló árnövekedés, helyenként árcsökkenés.

3. Építőipari lassulás: az új építések száma visszaeshet, ami gazdasági növekedést is fékez.

4. Társadalmi feszültség: akik még a program idején kaptak hitelt, előnyben maradnak, az új belépők viszont hátrányt szenvednek.

Ez hasonló helyzetet idézne elő, mint a '90-es évek elején: újra létrejönne egy lakhatási szakadék a generációk között.

Összegzés

A történelem ismételheti önmagát: a Kádár-korszak 3%-os hitele és a mai Otthon Start 3% közös pontja, hogy a családok számára óriási segítséget jelentenek, ugyanakkor az állam számára jelentős költséget.
A jövő kulcskérdése, hogy a választások után a mindenkori kormány mennyire tartja fenntarthatónak ezt a programot.

Tanulság: aki teheti, érdemes még a biztos időszakban élni a lehetőséggel, mert a támogatott lakáshitelek sorsa mindig politikai és gazdasági döntésektől függ.